Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon

A jövedelem vizsgálatával több szempontból is foglalkoznak az elemzők. Az egyik szempont a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségének vizsgálata, amely a társadalom tagjainak jövedelmét egymáshoz viszonyítja. 

A KSH nemrég publikált tanulmánya szerint, a magyar háztartások egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelme 1,2 millió forintot, nettó jövedelme közel 990 ezer forintot tett ki. A legszegényebb (315 ezer forint) és a leggazdagabb (2,3 millió forint) jövedelmi tized nettó jövedelmének különbsége több mint hétszeres volt.

A munkából származó bruttó jövedelmek 2007-ig emelkedtek, majd csökkenni kezdtek. 2010-től ismét emelkedő jövedelemszintekkel találkozunk. A társadalmi juttatások vagy más néven szociális juttatások, szociális transzferek (segélyek, nyugdíjak, családi pótlék, stb.) nominális értéken 2008-tól, reálértéken már 2005-től gyakorlatilag stagnálnak. Összességében, figyelembe véve az adózás tekintetében időközben bekövetkező változásokat, az egy főre jutó teljes nettó jövedelem 2011 évi áron (vagyis reálértéken) számolva a 2003 évinek felelt meg.

A magyar háztartások szociális transzferekből származó, ún. társadalmi jövedelme igen magas, a teljes nettó jövedelem több mint harmadát teszi ki. A csúcsévet 2008 jelentette, amikor a társadalmi jövedelem a nettó jövedelmek 41%-át is meghaladta.

Magyarországon 28,4% az elszegényedés kockázatának kitett lakosság aránya, ami a 8. legmagasabb arány az EU-ban. A listát Írország vezeti 40% feletti értékkel. A különböző szociális transzferek alkalmasak arra, hogy meggátolják, hogy ezen népesség egy része valóban a szegénységi küszöb alá kerüljön. A leghatékonyabb Írország jövedelmi transzfer-rendszere, Magyarországé a második hely. A magyar transzferek hatása a jövedelmi szegénységet 16,1 százalékponttal csökkenti, ezáltal a társadalmi juttatások után fennálló szegénységi ráta már csak 12,3%, aminél alacsonyabb adattal mindössze 5 EU-s ország büszkélkedhet.

A hatékony újraelosztásnak köszönhetően 2010-ben (holtversenyben Norvégiával és Szlovéniával) Magyarországon mérték a legalacsonyabb jövedelmi különbségeket: a leggazdagabb jövedelmi ötöd átlagos rendelkezésre álló jövedelme mindössze 3,4-szerese volt a legszegényebb ötöd átlagos rendelkezésre álló jövedelmének. Felhívom a figyelmet, hogy ez a 3,4 és a korábban jelzett 7 három okból is eltér egymástól: egyrészt a figyelmbe vett jövedelmi tételek, másrészt az az időfaktor (a nemzetközi adatok 2010-re, a magyarok 2011-re vonatkoznak), valmint az érintett kör okán. A hétszeres szorzó az alsó és felső tized, a 3,4-szeres pedig az alsó és felső ötöd jövedelmének átlagos arányát mutatja.

A nyugdíjrendszerek hatékony szerepet játszhatnak az idősebb rétegek elszegényedésének megakadályozásában. Ennek hatékonyságát méri a relatív jövedelmi hányados, ami a 65 év feletti és 65 év alatti népesség medián jövedelmét hasonlítja össze. Az EU mindössze két országában, Luxemburgban és hazánkban magasabb a 65 évesek medián jövedelme a fiatalabb népességénél.