2016. január 13., szerda

Öngyilkosságok Magyarországon

magyar öngyilkossági adatokról esett már szó ezen a blogon, de azóta eltelt három év a ráta csökkenésének jegyében. A 2014-es adatnál (19,6 100 ezer lakosra vetítve) csak egyetlen évben, 1954-ben regisztráltak alacsonyabb öngyilkossági rátát Magyarországon. Ez a majdnem országos csúcsot jelentő adat is azonban még mindig a világranglista első 20 helyezettje közé rangsorolja Magyarországot.  


A magyar öngyilkossági ráta hagyományosan (a 19. század óta) olyan magas, hogy Magyarország az első európai államok között volt, akik elkezdték a statisztikai adatgyűjtést a témában. Mára többen, több szempontból megközelítve vizsgálták már a kérdést: milyen kulturálisan meghatározott tényezők jelenthetnek táptalajt ennek a jelenségnek. Az én választásom a KSH 2013-as műhelytanulmányai között megjelent tanulmányra esett, ami statisztikai alapú összefüggéseket vizsgált. Ebből emelek ki néhány érdekességet. 

1. A férfi-nő arány településtípus szerint


Mindenhol a világon több férfi lesz "sikeresen" öngyilkos, noha több nő kísérli meg az öngyilkosságot. Adatok a végrehajtott (tehát halállal végződő) esetekről elérhetőek, ezeket fogjuk megvizsgálni. Magyarországon azt figyelték meg, hogy a nők öngyilkossági hajlandósága Budapesten sokkal magasabb, mint bárhol másutt, ugyanakkor a férfiaké itt a legalacsonyabb, tehát a két ráta aránya is itt közelíti legjobban az egyet. A férfiak öngyilkossági hajlandósága a településméret csökkenésével arányban emelkedik, tehát a két nem rátája szétnyílik, ahogy egyre kisebb településeket vizsgálunk. 

2. Korcsoportos összesítés


Szerencsére, 10 év alatti gyerekek körében gyakorlatilag egyáltalán nem fordul elő öngyilkosság. A 10-15 évesek között azonban már igen, és 15 év felett meredek emelkedésnek indul a görbe, aminek az első lokális maximuma a 45-54 éves korosztálynál van. A következő 10 korévben a görbe csökkenést mutat, majd 80 év felett, különösen a férfiaknál extrém magasságokba emelkedik. Nálunk tehát inkább a koreai és kevésbé a grönlandi mintát követik az öngyilkossági mutatók. A kutatás pozitív korrelációt fedezett fel az adott közösség (település) munkaképes korú lakosságának aránya és az élve születések száma, valamint az öngyilkossági kockázat között. Vagyis, minél fiatalabb és minél inkább képes megújulni egy közösség, annál kisebb annak kockázata, hogy (különösen az idős) tagjai öngyilkosságot kövessenek el.

További érdekesség, hogy a görbe stabilitást mutat az időben. Vagyis nagyon hasonlóan néz ki a korábbi évek adataiból előállítva is: mindig a 45-54 éveseknél van a lokális, és az időseknél az abszolút maximum.

3. Veszélyben: özvegy és elvált férfiak


A magány, az elhagyatottság érzése vezető öngyilkossági ok. Családi állapot alapján mindig is az elvált és özvegy kategóriákba tartozók jelentették a legnagyobb kockázati faktort. A kutatás által vizsgált időszak elején, a hetvenes években még az elvált státuszúak körében volt magasabb a ráta, idővel azonban folyamatosan javult, az özvegyi kategória pedig romlott. Valószínűleg, a mai népesség számára jobban elfogadható a válás intézménye.

4. Időbeni eloszlás éven belül, héten belül


Az biztos, hogy nálunk lemegy a nap nyáron is, mégis sokkal erőteljesebb szezonalitást mutat a magyar öngyilkossági görbe a grönlandinál. A csúcs nyáron van, és a korábbi időszakok adatai alapján is mindig nyárra esett, holott a télen erőteljesebb depressziós hangulat miatt azt várnánk, hogy az öngyilkosságok zöme is ekkorra esik. 


A téllel ellentétben, a hétfő nem okozott csalódást, hozta a tőle elvárható magas szintű teljesítményt. A legtöbben hétfőn lesznek öngyilkosok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése