2013. február 14., csütörtök

Vállalkozni Magyarországon 4. rész A Világbanki rangsor (folyt.)

Az alábbiakban az előző bejegyzésben ismertetett Világbanki üzleti környezet kutatás eredményeinek ismertetését folytatjuk az 5. indikátorral, a hitelezéssel. 

5. Hitelhez jutás

Hitelhez jutás egy gazdaságban szabályozói oldalról azon múlik, hogy a hitelező számára mennyire biztosított a pontos információkhoz jutás (hitelképesség felmérése), valamint hogy minde a hitelező mind a hitelfelvevő pozíciója a jogszabályok által mennyire biztosított. A fenti megfontolások alapján a hitelhez jutás indikátor számítása során a Világban 4 mutató értékét számszerűsíti (a mutatók magasabb értéke kedvezőbb pozíciót jelez).

  • Jogi keretek erőssége (0-10): Először is, fontos, hogy a biztosítéki jogi keretek biztosítsák mind a hitelező mind a hitelfelvevő jogait, valamint a felszámoláshoz, csődeljáráshoz kapcsolódó törvényi keretek révén a jelzálogjoggal biztosított hitelező jogait. A magyar érték viszonylag magas (7), és nincs változás 2005 óta.
  • Hitelinformáció mélysége (0-6): A második al-indikátor azt mutatja meg, hogy milyen mélységű és mennyiségű hitelinformáció érhető el   az állami vagy magán hiteladminisztrációs szereplőktől (pl.: KHR - Központi Hitelinformációs Rendszer, régi nevén: BAR lista). A magyar érték 4, kicsit romlott.
  • Állami hiteladminisztráció lefedettsége (%): Azt mutatja meg, hogy hány emberről és vállalkozásról érhető el az állami hiteladminisztrációs rendszerben információ, a teljes felnőtt népesség százalékában kifejezve. A magyar érték 0, mivel nálunk nincs ilyen rendszer. 
  • Magán hiteladminisztráció lefedettsége (%): Azt mutatja meg, hogy hány emberről és vállalkozásról érhető el a piaci alapon működő hiteladminisztrációs rendszerben információ, a teljes felnőtt népesség százalékában kifejezve. A magyar érték 16%, ami jelentős javulást mutat 2005 óta (910 ezer lakossági és 170 ezer vállalati ügyfélről érhető el KHR információ). A KHR-ben tárolt nem-fizető ügyféladatok 1 év utáni törlése (5 év helyett) visszalépést, a KHR kibővítése lakossági oldalon is a pozitív (rendben teljesítő) adóslistával óriási előrelépést jelent e tekintetben.

Összességében, Magyarország 53., az EU-n belül a 19. helyet foglalja el hitelezés vonatkozásában. 

6. Befektető védelem

A befektetővédelem indikátor vonatkozásában értük el a legrosszabb helyezést: 128. a teljes listán és utolsó előtti az EU-ban. Az indikátor több al-indikátorból áll, és egyik esetében sem történt változás 2006 óta. A rangsorban ez mégis visszaesést jelentett, mivel más országok javították saját mutatójuk értékét. 


  • Közzétételi kötelezettség mélysége (0-10): Az indikátor arra keresi a választ, hogy ki jogosult aláírni és milyen adatokat milyen gyakorisággal kell közzétenni. A kis befektetőnek milyen rálátása lehet az üzleti tranzakciókra. Magyarország 2 pontot kapott a lehetséges 10-ből, mivel nálunk egy-egy üzleti tranzakció külső felügyeleti szerv ellenőrzése nélkül, a vezérigazgató jóváhagyásával is megtörténhet, és a vezérigazgatónak csak a tranzakció tényéről van utólagos beszámolási kötelezettsége, illetve a cégnek éves beszámoló készítési kötelezettsége van, amelyből - szintén utólag - fény derülhet a fontosabb tranzakciókra. 
  • Igazgatói felelősség index (0-10): Az indikátor azt méri, hogy milyen lehetőségei vannak a befektetőknek a döntéshozók felelősségre vonására. Magyarország 4 pontot kapott, mivel a vállalati döntéshozók felelősségre vonásának és főleg kártérítés fizetésére kötelezésének lehetőségei hazánkban igen korlátozottak. 
  • Befektetői perek egyszerűsége index (0-10): Az index azt mutatja meg, hogy a befektetőnek milyen legális érdekérvényesítési képességei lehetnek: hozzáfér-e belső iratokhoz, a szükséges dokumentáció rendelkezésére áll-e perek közben. Magyarország 7 pontot kapott. A viszonylag erős érték azt tükrözi, hogy per esetén mindkét félnek rendelkezésére áll minden perben használt információ, és a kisbefektető is kezdeményezheti vagyonfelügyelő kirendelését a vállalkozáshoz. Az értéket csökkenti azonban, hogy a polgári peres eljárás nem könnyebb, mint a büntető jogi.

 7. Adófizetés


Ebben az indikátorban azt vizsgálják, hogy hány féle adót kell fizetnie a vállalkozásnak, ezek kiszámolásával, benyújtásával és befizetésével mennyi idő megy el, és az adózás előtti eredmény hány százalékának megfelelő  összeget kell fizetni. Az adófizetési körbe beleértendő minden fizetési kötelezettség: a társadalombiztosítási járulékoktól kezdve az osztalékot terhelő adókig. 


Magyarország a 118. helyen áll adófizetés tekintetében a teljes rangsorban, ami hátulról a 4. helyet jelenti az EU-n belül. A Világbank egy egyforma pénzügyi és foglalkoztatotti mutatókkal rendelkező minta-vállalat adófizetési kötelezettségeivel számolt minden országban. Számításai szerint, a mintavállalat nagyjából az adózás előtti nyereség felét költené Magyarországon adóra és 277 órát töltene adófizetéssel évente. Mindkét érték csekély mértékű javulást mutat 2005 óta.  

8. Külkereskedelem

Ebben az indikátorban arra keresik a választ, hogy az export-import tevékenység végzéséhez hányféle dokumentáció szükséges, milyen időigénnyel kell számolni az ügyintézéskor, a szállítmányozáskor, a vámkezelés kapcsán, stb., és hogy mindez mennyibe kerül (természetesen nem számolva korrupcióval). 


Magyarország 78. a teljes rangsorban, de az EU-n belül  csak Bulgáriát és Szlovákiát előzzük meg. 

9. Szerződések kikényszeríthetősége


A szerződések kikényszerítésekor azt vizsgálják, hogy féle procedúrát kell végrehajtani, mennibye kerül mindez és mennyi idő megy el vele. Ebben a témában a rangsor 16., és az EU-n belül 7. helyen állunk, ami különösen akkor meglepő, ha tudjuk, hogy a szerződések kikényszerítésének magyar időigénye több mint egy év (395 nap). 

10. A fizetésképtelenség rendezése

A fizetésképtelenség esetében az a kérdés, hogy a hitelező mennyi idő alatt, milyen költséggel a követelése mekkora részére számíthat. Ebben a vonatkozásban Magyarország a teljes lista 70. helyén áll, ami azonban az EU-ban csak hátulról a 4. helyhez volt elég.


Évek óta nagyjából változatlanul, a magyar hitelező 2 év alatt jut a pénze kicsit több mint harmadához, amit ráadásul a követelés 15-ának megfelelő költségekkel csökkenteni kell. 

1 megjegyzés: