2013. január 11., péntek

Éltető elemünk a víz


A Fővárosi Vízművek weboldalán található információ szerint, a Föld felszínét 70,8%-ban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, mennyisége gyakorlatilag állandó, becslések szerint körülbelül 1,4 milliárd km3. Ennek 97,3%-a azonban emberi fogyasztásra alkalmatlan, sós tengervíz. A fennmaradó 2,7%-ból több mint 2% jég formájában van jelen, jelentős mennyiség található a légkörben és a talajrétegekben. Az úgynevezett iható édesvíz, a folyók és édesvizű tavak vízkészlete és a felszín alatti vízkészlet csupán a teljes vízkészlet mintegy 0,6%-a, aminek elosztása a Föld felszínén még Európán belül sem egyenletes.

A szervezett, intézményes vízellátás meglepően újkeletű dolog, a 19. század előtt egyáltalán nem volt jellemző, még a nagyobb városokban sem. Budán a XV. században a vár vízellátásáról gondoskodtak, a lakosság számára azonban csak 1868-ban indult program a vízellátás intézményes megoldására. Különösen meglepő ez annak a fényében, hogy már az ókori görögök kapcsán is maradtak fenn vízvezetékrendszerekre utaló régészeti leletek, de különösen a rómaiak híresültek el vízvezetékeikről.  


Magyarországon, 1960-ban mindössze a lakások 23%-a jutott vezetékes ivóvízhez. 1997-re a magyar települések vezetékes ivóvízzel való ellátottsága megközelítette, 2007-től elérte a 100%-ot. A víz azonban még ma sem jut el minden lakásba, a lakások 5%-a nem részesül a szolgáltatásban. A legnagyobb elmaradást Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben regisztrálták, ahol az ivóvíz ellátást nélkülöző lakások aránya közel 13%-os. 


Az elmúlt 10 évben több mint 4000 km vízvezeték épült, és közel 400 ezer lakás kapcsolódott a hálózatra. A teljes magyar vízvezeték hossza meghaladja a 66 ezer kilométert. Csak Budapesten 5100 km hosszú a vízcsőhálózat.


A termelt és szolgáltatott vízmennyiség, ezen belül a háztartások részére szolgáltatott ivóvíz mennyisége a 2000–2011 közötti időszakot tekintve csökkent, az emelkedő vízdíjak és részben a saját kutas vízellátásra történő átállás miatt. A termelt víz esetében ez mintegy 17%-os visszaesést jelent. 1992-höz viszonyítva, a vízfogyasztás a kétharmadára esett vissza. Ez még így is azt jelenti, hogy fejenként naponta átlagosan 93 liter ivóvizet fogyasztunk. A fogyasztás nagy részét nem az étkezés, hanem a wc öblítés, mosdás, locsolás (!), és a háztartási munkákhoz használt víz adja.


Párhuzamosan a lakónépesség fogyásával, az ivóvíz fogyasztás Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben, 1992 és 2011 között megfeleződött. A Fővárosi Vízművek weboldalán talált információ szerint a Vízművek napi 1,2 millió m3 vizet képes termelni, a főváros jelenlegi lakosságának ebből mindössze félmillió m3-re van szüksége, tehát Budapest jelentős tartalékokkal rendelkezik. A többi település típus esetében az 1992 évi szint háromnegyedére csökkent.

This article is dedicated to Keresztes Hajni, she should know why. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése