Fekete gazdaság

A fekete- vagy árnyék- vagy rejtett gazdaságra vonatkozóan sok ismert definíció létezik, közös elemük az, hogy a feketegazdaság mindegyikük szerint kimarad a hivatalos statisztikákból. Egyes definíciók szerint a feketegazdaság részét képezik az illegális tevékenységek (pl.: kábítószer kereskedelem, lopott áruk értékesítése, stb.). Mások azonban az egyébként legális tevékenységeket tekintik annak, ahol az adók, TB járulékok elkerülése, a munkaügyi előírások be nem tartása, vagy egyéb adminisztratív terhek alóli kibújás a cél.

A problémát tovább árnyalja, hogy mivel a fekete gazdaság kimarad a hivatalos statisztikákból, a mérése sem könnyű. A szakirodalom a becslések számos módszertanát sorolja fel. A különböző módszertanokkal készült becslések még azonos definíció esetében is markánsan különböző eredményekre vezethetnek. 

A fentiek alapján nem meglepő, hogy a feketegazdaság hivatalos GDP-hez viszonyított arányára igen tág határok közötti becsléseket kapunk. Magyarországra vonatkozóan a 2012 évre 15% (KSH) és 25-30% (Belyó Pál) közötti becslések láttak napvilágot. A Pogátsa Zoltán által behivatkozott tanulmányban a szerzők 11-18% közötti becslést adnak. 

Az A.T. Kearney 2010-ben több oldalról közelítette meg a kérdést. Többek között egyszerű kérdezéssel. Meglepetten tapasztalták, hogy az emberek őszintén válaszolnak az olyan jellegű kérdésekre, hogy végeznek-e bejelentés nélküli munkát vagy szoktak-e számla nélkül vásárolni / eladni. A kutatás alapján a feketegazdaságban való részvétel négy fő okát különböztették meg:

• Megtakarítás: minél magasabbak az adók egy országban, annál nagyobb a kísértés a megkerülésükre.
• A bűntudat hiánya: a társadalom természetes részének tekinti a fekete gazdaságot. Különösen a kelet-európai országok, ahol az állam, és az állami intézményrendszer iránti bizalom alacsony.
• Könnyű részvétel: a készpénz használat nem követhető, ezért a nem bejelentett pénzmozgásokat könnyű eltitkolni.
• Alacsony kockázat: mivel a feketegazdaság lenyomozhatatlan, gyakorlatilag következmények nélkül űzhető. 

A feketegazdaság fő negatív hatása, hogy az elkerült adó nem folyik be az államkasszába. Ide tartozik például az "offshore" pénzforgalom, amelynek során a pénzek adózatlanul tűnnek el más országok jelentette adóparadicsomokban. A Tax Justice Network Magyarországot a világ fejlődő országainak top 20 offshore vesztese közé rangsorolja, méghozzá az előkelő 13. helyen. Érdemes megnézi a Guardian offshore térképét, itt. 1970 és 2010 között a Tax Justice Network szerint a magyar államadósság két és félszerese hagyta el offshore pénzek formájában az országot. 

Magyarországon 3,8 millió embernek van bejelentett munkaviszonya, akik közül közel 800 ezernek a közszférában. Nem járunk messze a valóságtól tehát, ha azt állítjuk, hogy 3 millió ember tartja el az országot. Egyes becslések szerint, további 500 ezer ember dolgozik, csak ők nincsenek bejelentve, tehát a közterhekhez nem járulnak hozzá. A bejelentett munkavállalók közül 1,2 millió van minimálbérre bejelentve, de kétharmaduk vélelmezhetően többet keres ennél. A minimálbérnél többet keresők között is előfordul készpénzes jövedelemkiegészítés. Mind a vállalati jövedelemadó, mind a lakossági szja befizetések messze elmaradnak a becsült (elvárt) értéküktől. 

További negatív hatás a versenyhátrány, amit a feketegazdaság okoz, mivel feketén olcsóbban előállítható bármi, mint hivatalosan leadózva. A versenyhátrány az amúgy szabálykövető piaci szereplőket is a fekete gazdaság irányába nyomja, tehát negatív spirált indít be. A harmadik negatív hatás a potyautas magatartás: az állami juttatásokból azok is részesülnek, akik nem, vagy nem a teherbírásuk arányában járultak hozzá a szolgáltatás társadalmi költségeihez. 

A feketegazdaságnak azonban pozitív hatásai is vannak. A feketén végzett munkák egy része egyszerűen eltűnne, ha hivatalosan adózni kellene utánuk, mivel az annyira megemelné a szolgáltatás árát, hogy a megrendelőik lemondanának róla, vagy saját maguk végeznék el (pl.: ház körüli javító munkák, kertészet, gyermekfelügyelet, különórák, stb.). Márpedig, a fekete munkavállalás nagy része megélhetési célú. Ha nem lenne, a munkából kieső réteget a társadalomnak egyéb módon (szociális juttatások révén) kellene eltartania, ami még magasabb társadalmi költségekkel járna. Így azonban, a belőle származó jövedelem fogyasztás révén a rendes gazdaságban landol. A magyar kormány azért  ragaszkodik a magas termékadókhoz (ÁFA, jövedéki adók, chipsadó, telefonadó...) , mert ez az egyetlen módja, hogy valamennyi jövedelem mégis visszacsorogjon a feketegazdaságból az államkasszába.