2012. november 20., kedd

Aki szegény, az a legszegényebb


A lakosság jövedelmét és életkörülményeit az EU többféle megközelítésben vizsgálja. A jövedelmi szegénységet az ún. szegénységi aránnyal közelítik meg, amely a háztartások összes jövedelmét figyelembe vett medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. Az ábráról leolvasható, hogy EU-s összehasonlításban alig van ország, ahol kevesebben élnek a szegénységi küszöb alatt, mint Magyarországon. A kép azonban csalóka: a kedvező állapot az EU-n belül kiemelkedően magas magyar újraelosztásnak köszönhető. Figyelmen kívül hagyva a különböző szociális juttatásokat és a nyugdíjakat, a lakosság több mint fele (51,8%-a) a szegénységi küszöb alatt élne.

Az EU a 2011. novemberi Eurobarometer felmérésben minden tagországban feltette a kérdést, hogy az EU 2020 stratégiában megfogalmazott célok közül melyiket tartják túlzónak, realistának vagy szerénynek. Hazánkban, a szegénységi küszöb alatt élők 25%-os visszaszorításával kapcsolatos célt mindössze a megkérdezettek 19%-a gondolta túlzónak a 27%-os EU27-átlaggal szemben, míg 38%-uk szerint túl szerény elképzelésről van szó (EU27: 25%). 


A szegénység vonatkozásában legveszélyeztetettebb korcsoport a legtöbb országban a gyermekeké (pl.: Romániában 31% a szegénységben élő gyermekek aránya), máshol az időseké (Bulgária: 32%). Magyarország az előbbi csoportba tartozik. Nálunk a szegénységben élő gyermekek aránya 20%, az idősek azonban kevésbé veszélyeztetettek (4%). Ugyanezek az arányok, figyelmen kívül hagyva az újraelosztást így néznek ki: jövedelmi szegénység aránya gyermekek esetén 52%, 18-64 évesek között: 43% és 65 év felett: 89%. 


Másik érdekes megközelítési módja a szegénység mértékének, hogy mire nem jut pénz. A mutató azokat tekinti szegénynek, akik a felsorolt 9 tételből (az ábráról kimaradt a mobiltelefon, a színes tévé és a mosógép, mivel ezekkel gyakorlatilag a teljes lakosság rendelkezik) legalább hárommal nem rendelkeznek. Lakosságon belüli arányukat az anyagi deprivációs ráta mutatja meg, ami Magyarországon 42,2% volt 2011-ben (+2,3 százalékpont 2010-hez képest). Súlyos anyagi depriváltak azok, akik a fenti tételekből legalább néggyel nem rendelkeznek. Az ő arányuk is nőtt 2011-ben: 20,6%-ról 23,6%-ra. Ezzel az aránnyal Bulgária (35%), Románia (31%) és Lettország (27,4%) után a 4. legszegényebb ország vagyunk az EU-ban. 

Megdöbbentő, hogy a teljes lakosság kétharmadának nem telik egyhetes nyaralásra, és még ennél is szomorúbb, hogy a lakosság háromnegyede nem rendelkezik 50 ezer forint vésztartalékkal sem, váratlan kiadások fedezésére. Az előbbi két mutató értéke a legszegényebb ötödben megközelíti a 100%-ot. A legszegényebb ötöd számára – nem meglepő módon – a hiteltörlesztés és a kétnaponta húsétel fogyasztás is súlyos problémát jelent, mindkét érték 60% körüli. Az üdülés és az étkezés vonatkozásában a magyar adat a leggyengébb az EU-ban. Fizetési hátralék tekintetében azonban „csak” az ötödikek vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése